Ön itt van most:

> Cikkajánló  

Újabb higiénikus mosoda átadásÚjabb higiénikus mosoda átadás
2017. június 06., kedd | vitezeva
Évi 1,6 millió kg textília higiénikus...
Bővebben >>
Támogatás a Budaörsi Mentőállomásnak Támogatás a Budaörsi Mentőállomásnak
2017. május 16., kedd | vitezeva
A 2005 elején alakult Országos Egyesület A...
Bővebben >>
28 éve mosnak IPSO gépekkel Pannonhalmán 28 éve mosnak IPSO gépekkel Pannonhalmán
2017. május 15., hétfő | vitezeva
A BEPATEK 1989-es megalakulása óta közel 1200...
Bővebben >>
20 vagy 40 perc? Nem mindegy PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Rákos Csaba   
2013. december 04. szerda, 00:00

Szárítógépek teljesítményéről, optimális működtetésükről

Szárítógépek gazdaságos működéséről

Sokan a szárítógépek teljesítményét egy értékben látják, ez pedig a kapacitás. Már ez a fogalom is bizonytalan, hiszen jelentősen függ a töltési aránytól, vagyis attól, hogy a dob térfogatához viszonyítva mennyi textíliát tehetünk (szárazon kg-ban) a gépbe. Gyakorlatban 1:25-ös vagy annál nagyobb (1:30) értéket lehet figyelembe venni. A gyártók a versenyhelyzet miatt azonban 1:20-as értéket adnak meg. Sajnos már találkoztunk olyannal is hogy a dob térfogata is rosszul volt egy prospektuson megadva így téves tájékoztatást nyújtott a leendő vevő számára (ez a dob átmérőjéből és mélységéből könnyen ellenőrizhető (r2x3,14xh). Tegyük fel, hogy tisztáztuk a gép töltetsúlyát és van 2 egyforma töltetű de más gyártmányú gépünk.

 

Ipso CD szárítógép Ipso DR szárítógép Ipso DR55 szárítógép

 

Előfordulhat, hogy az egyik gép 20 perc alatt a másik 40 perc alatt szárítja meg ugyanazt a textíliát. Erre a vásárláskor szinte senki nem gondol. A töltetsúly mellett ugyanis igen fontos a gép fűtőegységének teljesítménye, és az ezzel összefüggésben (de nem 100%-ig kötve) álló elpárologtatási teljesítmény, vagyis, hogy a gép megadott töltet mellett hány liter vizet képes percenként elpárologtatni.

 
Gyakran találkozunk azzal, hogy a szárítógépekben alig van ruha. Ezt legtöbbször azzal magyarázzák, hogy ha többet teszünk bele akkor tovább tart, vagy nincs elég. Arra nem gondolnak, hogy ha pl. kétszer annyi textilt tesznek bele (de még a reális töltetsúly határáig) akkor a szárítási idő hosszabb lesz ugyan de nem duplája, így összességében tovább fog tartani kis töltettel szárítani. Ha pedig nincs elég akkor rakják félre, lehet hogy 2 óra múlva jön még hozzá. Egyet mindenkinek el kell fogadnia: a beszívott levegőt (mely a legkisebb ipari gépek esetében is min. 600 m3/h) akkor is fel fogja a gép melegíteni a beállított pl. 80 C-ra ha üres. Ez az energia minden esetben elvész, akár 1 db akár 50 db textil van a gépben. Ráadásul télen ezt a levegőt pótolnunk kell a helységbe, mely felmelegítése szintén energiát emészt fel. Találjuk meg gépünk optimális töltetsúlyát és ne engedjük ennél kevesebbel működni.

A szárítási időt és eredményt befolyásolja még az, hogy az ipari szárítógép 1 vagy 2 irányú dobforgással rendelkezik, és nem mindegy az sem hogy ezt mekkora dobátmérőjű gépnél és milyen textília méretnél nézzük. Kétirányú dobforgásra ugyanis akkor van szükség ha nagyméretű textíliákat szárítunk, melyek hajlamosak "csomóba állni" így a csomó belseje még vizes mikor a külseje már száraz. Az irányváltoztatás ezen valamit segít. Kisméretű textíliák esetében azonban erre nincs szükség, és az irányváltás csak lassítja a szárítási időt, hiszen amíg a dob áll, nem történik olyan hatékony szárítás mint amikor forog. Természetesen a textíliák mérete mindig a dobhoz viszonyított, így egy 60 kg-os szárítógépnél más esetben kell irányt váltani mint egy 15 kg-osnál. 
 
Komolyabb ipari szárítógépek frekvenciális meghajtással rendelkeznek, így pontosan be lehet állítani a textil esési szögét a dob fordulatszámának változtatásával. Könnyebb textíliákat elegendő kisebb sebességgel forgatni mint nehezeket. Se az nem jó ugyanis. ha a textília feltapad a dobra sem az hogy már a dob alsó pozíciójánál átesik, hiszen nincs meg a megfelelő légáram. 
Szintén a drágább ipari szárítókra jellemző, hogy a kilépő levegő egy részét vissza lehet keringetni a gépbe. A visszakeringetett levegőt magasabb hőfokról kevesebb energiával kell felfűteni. Ezzel csökken a helységből elszívott és ismét visszajuttatandó (télen fűtendő) levegő mennyisége is, ezzel együtt a szárítás költsége. A vissza cirkulációt azonban nem célszerű rögtön a szárítás elején elkezdeni, mert ilyenkor a levegő igen telített a vízpárával, vagyis kevés újabb párát képes felvenni, mely a szárítási idő jelentő hosszabbításához vezet. A cirkulációt csak bizonyos idő elteltével érdemes bekapcsolnia, akár a kimenő levegő 75%-os visszaáramoltatásával is. 
 
A textília maradék nedvességének mérésével a gyakorlatban igen sok időt lehet megtakarítani. Erről egy későbbi írásunkban tudhatnak meg többet. 
 
---
Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez.